Dinó Park
 Árjegyzék
 
Rendezvények
 
nyomozás
Letölthető füzet
Hírlevél
Név:

E-mail:

A Vadaspark 1992 és 2009 között
A Vadaspark működtetése 1992-ben a Budapesti Erdészet feladata lett, mely kiterjedt közjóléti munkásságának és tapasztalatainak köszönhetően könnyedén integrálta a park irányítását tevékenységébe. A legnagyobb hangsúlyt a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására helyezték.
1995-ben azonban balszerencsés esemény történt: egy tűzesetben elhamvadt az alig több mint tízéves fogadóépület. Szerencsére több helyről is érkezett támogató segítség, így a helyreállító építkezések szinte azonnal megkezdődhettek, sőt, a továbbiakban új iroda-, oktató- és kéziraktár-helyiségeket is kialakítottak, helyet biztosítva a programoknak, valamint az oktatásnak. A tanulók szervezett fogadása a budakeszi Virág-völgyben átalakított fűrészüzemi épületből végleg áthelyeződött a vadasparki bázisra. Az oktatás és az ismeretterjesztés programjainak összeállításában és szervezésében – a külső intézményekkel, egyesületekkel együttműködve – kimagasló tevékenységet fejtett ki a Vadaspark akkori vezetője. A fejlesztés és az üzemeltetés korábbi költségvetési forrásai az 1990-es években fokozatosan csökkentek. Az igényeknek megfelelő folyamatos üzemeltetéshez az évtized közepétől a Fővárosi Önkormányzat és a vagyonkezelő nyújtott eseti támogatásokat.
A Parkerdő gazdasági vezetésének elhatározása után - a szükséges engedélyek birtokában - 1997-től közhasznú társasági formában folytatta munkáját a Vadaspark. A parkerdős belső és külső források, a hozzájárulások, a célzott támogatások, az önálló pályázati eredetű források, a bevételek felhasználható hányada, a bemutatott állatok „örökbe fogadása” révén adományozott összegek mind részei annak a forrásnak, mely segítségével egyáltalán fenntartható a Vadaspark működése és színvonalas programkínálata.
1996 és 2000 között a nagyvadkarámok felújítására és két új bemutatókarám megépítésére került sor. A kerítéseket és a vadellátásra szolgáló berendezéseket felújították, az árnyaló fák szükséges kezelése és védelme is megtörtént. Megújultak az állatokat bemutató szöveges-képes táblák is. Csere révén két fekete bivalyt, majd a helyükre európai bölényeket helyeztek el a bemutatókarámokban.
1997–98-tól a kúpos apróvad-bemutatóban európai farkasokat és hiúzokat is láthatott a közönség. A fogadópark szegélyénél fokozatosan alakították ki a gazdasági udvart (falusi udvar), ahol házi baromfifélékkel, kecskékkel, juhokkal, szürke marhákkal, valamint az állattartók segítőivel: pásztorkutyákkal, igavonó szamarakkal találkozhattak az odalátogatók.
A vadasparki bemutatótól elkülönített területen az ismeretterjesztés és az oktatás szervezett programjai természetes környezetben adnak lehetőséget az életközösségek bemutatására. Ehhez nyújt segítséget a 2001-ben felújított, a Vadaspark déli szegélyénél álló társas megfigyelő. Szintén 2001-ben történt a nagyvadbemutató helyek sétaútjainak a felújítása, vízelvezetők kialakítása, továbbá a karámokban az etetők felújítása. A szálas takarmány minőségi tárolásának biztosításához 2002-ben zsindelyes fedelű szénatárolót építettek a karámok szomszédságában.
2003-ban a bejárattal szemben, a körsétány szegélyében üvegfalú bemutatóblokkot helyeztek el, amelyben házi és üregi nyulakat láthattak az érdeklődők. Az üregi nyulak földbe vájt üregei is megfigyelhetők itt. Külső anyagi támogatás felhasználásával, a volt kisragadozó-bemutató helyén, a bejárat bal oldalánál ragadozómadár-röpdét építettek. A bejárati cölöpkerítés felújításán kívül ebben az évben sikerült az elektromosvezeték-hálózatot is felújítani.
A látogatók komfortját emelte a volt bányagödörben a tűzrakó helyek, valamint a fogadóparkban a vizesblokk renoválása. 2004-ben költségvetési forrásból a bejárattól jobbra énekesmadarak röpdéjét építették fel, továbbá a körsétány keleti szegélyénél létrehozott bemutatókban gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék folyamatos bemutatásáról gondoskodtak. A nagyvadkarámok felé vezető út mentén, a ragadozó madarak szomszédságában, saját erőből építették fel a kisemlősök bemutató épületét. A kívülről üvegfalon át megtekinthető állatok között rókákat, borzokat, nyesteket, görényeket, mosómedvéket, nyestkutyákat láthattak az érdeklődők.
A következő évben, az 1988 óta üzemelő kilátó felújítása kezdődött el. A ragasztott főtartókat és a kilátószintek faszerkezeteit kijavították, utóbbiból még 2009-re is maradt kisebb korrekciós feladat. A fogadópark és a bejárati sétautak felújítása után a Szilfa-tisztáson a játszótér karbantartási, fejlesztés-előkészítési munkái következtek.
Érdekes részlete lett a tisztásnak az egyedi tervezésű, eső ellen védő „ernyős fa”. 2006-ban az évek óta szorgalmazott autós bekötőút felújítására került sor költségvetési támogatásból. A teljes útfelület kiegyengetése után új aszfaltszőnyeg borítást és hengerelt murvapadkát kapott az úttest. A Szilfa-tisztás parkberendezésének cseréit is ekkor végezték el. Az erdei kisemlősök közül a mókusoknak és sünöknek arányos, jól belátható ketrecet építettek társasági és külső forrás felhasználásával a nagyvadbemutatóhoz vezető út mentén. A ragadozó emlősök bemutatójában műsziklaépítéssel segítették a kedvezőbb élettér-kialakítást.
Mindezek közben a látogatottság mértékét elemezve jó érzéssel mondható el, hogy a korábbi időszakokhoz hasonlóan ezekben az években is a százezret, esetenként a 150 ezret is meghaladta évente a látogatók száma.
Kiemelkedő eseményként tarthatjuk számon a Budapesten tárgyaló ún. „zöldelnökök” 2007-ben a Vadasparkban tett látogatását. 2007-ben a bejárat mentén, saját forrás felhasználásával teljesedett ki a madárbemutató rendszer, az új fácán- és galambbemutató pavilon üzembe helyezésével.
A Vadaspark szakemberei elkötelezettek abban, hogy hasonló, a Vadaspark célkitűzéseit szolgáló és népszerűsítő anyagi és technikai fejlesztéseket valósítsanak meg a jövőben is.
Oldal nyomtatása